A gyász fázisai, és amit tudni érdemes a folyamatáról

126 Megtekintés

A gyász érzésével mindenki találkozik életében. Ugyan egyes életszakaszainkat, kapcsolatainkat is gyászolhatjuk, de mindez össze sem hasonlítható azzal, ha egy szeretett személyt veszítünk el. Alapvetően a hozzá fűződő viszonyunk, vagy a halál jellege is befolyásolhatják, hogy miként állunk hozzá a történtekhez, de mégis megvannak a gyásznak azok a fázisai, melyeken a legtöbben végigmegyünk a halálesetet követően. Cikkünkben ezeket a folyamatokat igyekszünk bemutatni.  (forrás: https://sirkokeszites.com/ )

 

Közvetlenül az eseményt követően a gyászolók legtöbbször érzelmi bénultságot és ürességet éreznek, de nem ritka, hogy erős érzelmek törnek ki belőlük. Előfordulhat, hogy az érintettek nehezen találják a szavakat, befelé fordulnak és a tisztán látás is hiányzik ilyenkor. Nem ritka, hogy mindezt a körülöttük levők egyfajta közömbösségnek vélhetik, pedig tulajdonképpen valamiféle tagadás zajlik ilyenkor a lélekben.

 

A tehetetlenség egy idő után haragot szülhet. Ilyenkor jön a felelősök keresése, az önhibáztatás, sőt, akár az elhunyt iránt is előfordulhatnak negatív érzelmek. Az érzések egyébként ilyenkor kontrollálhatatlanul törnek elő a gyászolókból, és sajnos sokaknál ez az állapot hosszú időn keresztül is megmaradhat. Nem a depresszió miatt van ez így, sokkal inkább azért, mert az érintettek egyszerűen nem tudnak másra gondolni, csak a történtekre. Sajnos fizikai tünetekkel is együtt járhatnak a panaszok, így gyengeséggel, szédüléssel, álmatlansággal, vagy például mellkasi és emésztési gondokkal.

 

Folyamatosan olyan kérdések merülnek fel a gyászolóban, hogy vajon mindent megtett-e az elkerülhetetlen megelőzéséért. Ez valahol egyfajta védekező mechanizmus is, amely a tények el nem fogadása miatt alakul ki. A gyász időszakával valahol együtt járnak a depressziós tünetek, de idővel csökken ezek intenzitása. Ünnepek, évfordulók alkalmával ugyan ismételten mély gyászt érezhetnek az érintettek, de az elhunyttal gondolatban lefolytatott beszélgetések, és a még ki-kitörő érzelmek mind az elfogadást segítik. Ilyenkor egyfajta belső alakká változik át az elvesztett személy, és már a pozitív emlékek is aktívvá válnak.

 

Amint a gyász már nem köti le a nap minden pillanatát, és újraértelmezi a gyászoló életét, immáron az elhunyt nélkül, új célok és tervek születhetnek, és az érzelmi hullámzásnak is sikerülhet lassan, de biztosan búcsút mondani.

 


Kommentelni itt lehet!

Az email címe nem fog látszódni.


*