Magazin - Távoli népek, idegen országok

Régen, ha hosszabb utazásra indult valaki, általában csak hosszú hónapok, évek múltán tért vissza – ha visszatért egyáltalán... Most néhány olyan bátor férfiút mutatunk be, akit nem rettentett el az ismeretlen.

 

 

  Kolombusz Kristóf

A genovai posztótakács vakmerő fiát első hajóútján rögtön kalózok támadták meg. Ekkor vetődött Portugáliába, ahol több mint tíz évet töltött. Itt érlelődött meg benne a terv: nyugat felől fogja megközelíteni Indiát! Célját soha nem sikerült sikerült, ám 1492-ben, mintegy két és fél hónapos hajóút után partra szállt a Bahama-szigeteken. Összesen négy expedíciót vezetett, felfedezte egyebek közt Kubát, a mai Haiti, Honduras és Costa Rica partvidékét. Szó szerint új világ tárult fel a korabeli európaiak előtt, közvetve neki köszönhetünk olyan, az amerikai kontinensen honos növényeket is, mint a paprika, a krumpli, a kukorica vagy a paradicsom.

James Cook

Egyszerű hajósinasként kezdte, már gyerekkora egy részét a tengeren töltötte. Ő volt az első, aki megpillanthatta az Antarktiszt – igaz, még csak távolból. Három nagy expedíciót vezetett, főleg a déli tengereken. Feltérképezte Új-Zéland két szigetét és Ausztrália egy hosszú partjainál, de bejárta a Csendes-óceáni szigetvilágot, és megpróbálta megtalálni Szibériát és az amerikai kontinenst összekötő északnyugati átjárót. Matrózainak kötelező volt savanyú káposztát enniük, így a C-vitamin-hiány miatt fellépő betegség, a skorbut, nem tizedelte meg hajóinak legénységét.

Roald Amundsen

Talán az utolsó érintetlen földdarabot sikerült felfedeznie – 1911-ben, alig 35 nappal ellenlábasa, Scott előtt elérte a Déli-sarkot. Kiváló előkészületeinek, és nagyszerű szánhúzó kutyáinak hála, az expedíció szinte eseménytelenül telt. Hírközlési eszközök híján csak hónapokkal később tudatták a világgal az óriási eseményt, de Amundsen nem volt maradéktalanul boldog. Valójában mindig is az Északi-sark tartotta megigézve „ehelyett ott találtam magam a Déli-sarkon” – mondta később.

Következő >