Az űr- és a csillagászati eszközökre sokszor hipermodern, a jövőt idéző berendezésekként gondolunk. Ám az egyik legsikeresebb, ma is üzemelő műszer olyan régi, hogy akár csókolommal is köszönhetnél neki.
Mióta világ a világ, a csillagos ég titkait fürkésző tudósok ugyanazt akarták: többet látni. Ám lehet egy földi távcső bármilyen nagy, bármilyen erős is, a bolygónk légköre miatt sohasem lesz képes tökéletes képet adni. Ha tiszta éjszakán felnézel az égre, úgy látod, hogy a csillagok nem egyenletesen világítanak, hanem pislákolnak. Ez a valóságban persze nem igaz, csak a Föld légkörének zavaró hatása miatt látjuk így. (A legmodernebb távcsövek tervezésénél már törekednek az efféle zavaró hatások kiszűrésére, de a módszer még gyerekcipőben jár.) Ráadásul a Föld atmoszférája elnyel olyan – egyébként az élő szervezetekre igen veszélyes – sugárzásokat (például ultraibolya vagy gamma-sugárzást), amelyből a csillagászok fontos dolgokat tudhatnak meg távoli égitestekről. Mennyivel egyszerűbb volna a helyzet, ha a távcső a légkörön kívül, az űrben működhetne!
Minden kezdet nehéz
Az űrtávcső ötletét már 1923-ban felvetette egy német tudós, de a tervezési-építési munkálatok csak az 1970-es években kezdődtek el. A teleszkópot végül többéves halogatás után 1990 áprilisában vitte fel az űrbe a Discovery űrsikló. A kezdet azonban nem volt zökkenőmentes: eleinte életlen, zavaros képek érkeztek a Földre. Mint kiderült, a teleszkóp fő tükrét nem sikerült tökéletesre csiszolni. Az eltérés nem volt nagy – csupán egy papírlap vastagságának 1/50-ed része, de úgy tűnt, a több millió dollárért legyártott és az űrbe juttatott távcső nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Szerencsére a teleszkópot eleve úgy tervezték, hogy egyes elemei cserélhetők, helyettesíthetők legyenek. A szakemberek készítettek egy olyan tükörrendszert, amely beépítve képes volt korrigálni a teleszkóp fő tükrének hibáit, és amikor először keresték fel űrhajósok a Hubble-t, hogy kisebb-nagyobb javításokat végezzenek el rajta, ezt a tükörrendszert is beépítették. A kutatók lélegzet-visszafojtva várták a javítás utáni első képet – kifogástalan lett. A mentőakció sikerült, az űrtávcső működésének harmadik évétől kezdve tökéletes képeket továbbított.
Idegen világok
Elterjedt téveszme, hogy a távcsövek nagyítva mutatják a tárgyak képét. Valójában működési elvük az, hogy több fényt képesek befogadni, mint az emberi szem. Minél nagyobb egy teleszkópban a tükör, annál több fényt tud összegyűjteni, és annál jobb képet ad. A Hubble fő tükrének átmérője 2,4 méter – ez nem valami nagy a jelenleg a Földön használt teleszkópok tükréhez képest, amelyek akár négyszer nagyobbak is lehetnek. Ám az, hogy a Hubble a légkörön túl dolgozik, behozhatatlan előnyt jelent.
Az űrtávcső képeit nézve nem vitás, hogy megérte az a rengeteg fáradság, munka és persze pénz, amit a távcső megépítésébe, szállításába és javításába fektettek. A Hubble-ról továbbított képek számos tudományos felfedezést szolgáltak. Például ezek segítségével tudták megállapítani a tudósok a világegyetem korát – nagyjából tíz éve tudjuk, hogy az univerzum 13,7 milliárd éves. A teleszkóp jóvoltából bepillanthattunk távoli galaxisok titkaiba, készültek fényképek születő csillagokról, formálódó naprendszerekről, és megörökítette két égitest egymásnak ütközését is. A képek lélegzetelállító, idegen, valóban földöntúli szépségű jeleneteket ábrázolnak.
Mit hoz a jövő?
A Hubble „élete” végéhez közeledik. Bár eredetileg úgy tervezték, űrsiklóval hozzák vissza a Földre, és kiállítják majd, de az űrsiklóprogram nemsokára befejeződik, így nem lesz űrjármű, amellyel a teleszkóp biztonságosan szállítható lenne. (A távcső nagyjából akkora, mint egy busz.) Így amikor az ideje lejár, a szakemberek eltérítik a Föld körüli pályájáról, és a Csendes-óceánba kormányozzák. Utódját, a Webb-távcsövet a tervek szerint 2014-ben állítják pályára.
Ki volt a névadó?
Edwin Hubble amerikai csillagászt (1889–1953) már gyermekkorában rabul ejtette az univerzum – olyannyira, hogy nagyapja nyolcadik születésnapjára egy kis távcsövet készített neki. Apja akaratának engedve sokáig nem foglalkozhatott a számára kedves tudománnyal, csak felnőttként lehetett csillagász. Nevéhez több jelentős felfedezés is fűződik.
Ha bővebben érdekel a teleszkóp munkája, vagy további képeket szeretnél látni, látogass el a hubblesite.org oldalra!
| < Előző | Következő > |
|---|