Ma tartjuk Magyarországon az Állatkertek Napját, melynek dátuma a Fővárosi Állatkert megalakulásához köthető, de korántsem korlátozható erre: azóta az ország minden területén nyíló állatkertek együtt ünnepelnek ezen a napon.
Ahogy az Ókori állatkertek és az Ajándékból állatkertet című cikkeinkben már említettük, nagy figyelemmel övezve 1866-ban nyílt meg az ország első állatkertje, a Fővárosi Állat- és Növénykert. Azonban a kezdeti sikerek és népszerűség ellenére az állatkertnek hamarosan szembesülnie kellett a ténnyel, hogy látogatottsága nem tudja biztosítani fennmaradását és fejlődését. Az vezetés ezért kénytelen volt mutatványosokat, vásári komédiásokat is foglalkoztatni, s sorsjegyeket is kiadott. Ez mégsem volt elég, s az üzemeltető 1907-ben csődbe ment, az üzemeltetést a főváros vette át, így lett Budapest Főváros Állat- és Növénykertje. S bár a 2. világháború megviselte, sokévnyi munka árán újjáépült, s lassan elérte ma is fennálló formáját.
Az első magyar állatkert megnyitása után sokáig kellett várnia az érdeklődő közönségnek arra, hogy vidéken is részesei lehessenek az élménynek. Érdekes módon a következő intézmények szinte egyszerre nyitották meg kapuikat. A vidéki kertek sorában elsőként 1958-ban alapult a debreceni állatkert, s utána néhány hónappal hazánk harmadik állatkertjeként a veszprémi vadaspark. Nem sokkal később, 1960-ban nyitotta meg kapuit a Pécsi Állatkert is, így a park a mai napon ünnepli 51. születésnapját.
Az első kertek térhódítása után ugrásszerűen nőtt a hasonló intézmények száma: az 1970-es évektől számos állatkert és vadaspark nyúlj szórakozási lehetőséget látogatóinak.
(Képek: Fővárosi Állatkert - Bagosi Zoltán)
Tudtad-e?*
- A múlt században a zsiráfot „foltos nyakú”-nak is nevezték.
- Az 1866-i útmutató szerint a rétisas korabeli neve „csonttörő harács”,a fakókeselyűé pedig „fakó dögöncz” volt; a papagájokat „kajdácsoknak” nevezték.
- Az első zsiráfot 1868-ban Ferenc József adományozta az állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására.
- A 19. század végén embereket is bemutattak a állatkertben az úgynevezett „néprajzi mutatványok” keretében (pl. lappokat).
- Az 1910-es években egy fiatal elefántnál kezdődő reumát állapítottak meg az állatorvosok: az ormányost gondozójával együtt Hévízre küldték kezelésre.
- Az első világháború alatt beszerezhetetlen tengeri hal helyett a fókákat sózott csukamájolajba mártott édesvízi hallal próbálták meg etetni, erre azonban csak az egyik fókát sikerült rávenni
- Budapest 1944/45-i ostroma alatt az egyik oroszlán megszökött, és hetekig a millenniumi földalatti vasút alagútjában bujkált.
*= A Fővárosi Állatkertről
| < Előző | Következő > |
|---|