Az adócsalás szankciói napjainkban

1 623 Megtekintés
adócsalás szankciói adócsalás szankciói

2012. évben a Büntetőtörvénykönyv módosításával az adócsalást átkeresztelték költségvetési csalásra. A névváltozáson túl persze más hozadékai is voltak a változásnak, melyek 2013. július elsején léptek hatályba. A leglényegesebb változás, hogy azóta a költségvetési csalás tényállása minden esetben kiemelt minősítésű ügyként kerül a bíróságok elé.

Adót csalni, vagyis a költségvetést megkárosítani sokféleképpen lehet, és bizony évről évre növekszik a csalások miatti hatósági feljelentések száma. Pedig a költségvetési csalást igen szigorúan bünteti napjainkban is a magyar jogrendszer. A szankció két évtől akár tíz évig tartó szabadságvesztés is lehet attól függően, hogy vétséget, vagy bűntett hajtott e végre a csaláson ért személy.

Hogy pontosan mit is jelent az adócsalás, vagyis a költségvetési csalás fogalma? A jogszabály szerint az a személy költségvetési csalást hajt végre, aki adókötelezettségének megállapítása szempontjából lényeges adatot, tényt hallgat el, vagy valótlant állít és ezzel adóbevételt csökkent, vagy jogszerűtlenül adómentességet, adókedvezményt vesz igénybe. Ilyen esetek például a munkabér teljes, vagy részleges “zsebbe fizetése”, vagyis a feketemunka, de a fiktív ügyeletek esete, vagy az áfa csalás is ide sorolható. Ugyancsak költségvetési csalás tényállása áll fent, ha valaki jövedéki adó alá tartozó terméket, terményt állít elő engedély nélkül, illetve saját haszonszerzés céljából jövedéki ellenőrzés alól elvont terméket, terményt megszerez, elidegenítésében részt vesz. A jövedéki adócsalás gyakori esete például a zárjegy nélküli dohányipari termékek árusítása. Ugyancsak költségvetési csalás tényállásának kategóriájába sorolja a törvény a költségvetésből származó pénzeszközöknek a meghatározott céltól eltérő felhasználását.

Mi vár arra, aki költségvetési csalásban bűnösnek találtatik? A büntetés mértékét két tényező is meghatározza. A büntetési tétel kiszabásakor először is döntő tény az, hogy milyen mértékű vagyoni hátrányt okozott a cselekménnyel a csaló. Másodsorban fontos szempont a minősítésnél, hogy egymagában hajtotta-e végre az adócsalást valaki, vagy bűnszövetségben, netán üzletszerűen lett-e elkövetve a bűncselekmény. A legsúlyosabb büntetésre, vagyis öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre azok a költségvetési csalásban résztvevők számíthatnak, akik különösen jelentős vagyoni hátrányt okoztak cselekményükkel, illetve azok is, akik ezt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen valósították meg.


Kommentelni itt lehet!

Az email címe nem fog látszódni.


*